Még mindig hadilábon állunk a komposztálással
2021. január 1-én életbe lépett a 2020/181-es számú jogszabály, melyet „komposzt-törvényként” is emlegetnek, s melynek lényege, hogy a háztartásokból származó, komposztálásra alkalmas szerves anyagokat külön kell gyűjteni, elkülönítve kell tárolni, majd nagy arányban újra kell hasznosítani, az ehhez szükséges háttérrendszert pedig a helyi közigazgatásnak kell kidolgoznia - minderre a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség hívta fel pénteki közleményében a figyelmet.
Biológiailag lebomló hulladéknak, röviden biohulladéknak számít a kertekből és parkokból származó növényi hulladék, illetve a magánháztartások konyhájából, irodákból, étkezdékből, éttermekből vagy a kiskereskedelmi üzletekből származó élelmiszer-hulladék, tehát enyhe túlzással azt is mondhatnánk, hogy ami a talajból „érkezik”, komposztálható is egyben.
Az ügynökség tájékoztatása szerint a lakosság által generált teljes szemétmennyiség több mint 50 százalékát a komposztálható hulladék teszi ki, mely más hulladékokkal együtt jelenleg az úgynevezett „nedves” kategória számára kijelölt lerakóba kerül, s ennél fogva Romániában jelenleg a nullához közelít a komposztálás aránya.
Amennyiben a biológiailag lebomló hulladék más típusú, de újrahasznosítható szeméttel keveredik, reciklálásra alkalmatlanná teszi azokat is, ezzel alig 10 százalékra csökkentve azon hulladékmennyiség arányát, mely a válogatóból valóban az újrahasznosíthatók csoportjába kerül – nyomatékosítja az ügynökség. Ám nem csak ez az egyetlen érv szól a biológiailag lebomló hulladék komposztálása mellett, hanem az is, hogy a lerakókba került biohulladék jelentősen hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok szintjének növekedéséhez. A biológiailag lebomló hulladék megfelelő szétválasztása és egyéni komposztálása tehát hozzájárulhat az említett gázok kibocsátási szintjének csökkentéséhez, valamint növelheti az újrahasznosításra került anyagok arányát, így elérhető közelségbe hozva az országosan kitűzött célt – nyomatékosítja az APM.
Az intézmény ugyanakkor emlékeztet, hogy a „komposzt-törvény” betartásához szükséges stratégiát és hulladékgazdálkodási programot a hatályos törvény szerint a helyi közigazgatásnak, tehát az önkormányzatnak kell kidolgoznia, és gondoskodnia kell arról is, hogy a komposztálással kapcsolatos tudnivalók a lakossághoz is eljutnak. Erre már csak azért is különösen nagy szükség lenne, mert legtöbbek semmilyen előzetes információval nem rendelkeznek arról, milyen szerves anyagot és hogyan lehet megfelelő módon komposztálni.
S noha a komposztálással még csak gyerekcipőben sem járunk, büntetni akár már most lehetne a mulasztásért, hiszen a törvény erre is biztosítja a szükséges jogi keretet. A jogszabály be nem tartása magánszemélyek számára 400 és 800 lej közötti pénzbírságot, jogi személyeknek pedig akár 20 ezer lejre rúgó büntetést is hozhat, de evidens módon a hatóságoknak is teljesíteniük kell erre vonatkozó kötelességeiket, ha mentesülni szeretnének az 5 és 15 ezer lej közti bírságtól.
